Zöld Bazár: zöld hírek, ötletek, innovációk

Ahogy ígértük a legutóbbi posztban, folytatjuk a fára épült faházak felsorakoztatását.

Az USA-ban, ahol a legelterjedtebb a fára épült kuckó koncepció, a híres sztároknak is megtetszett az ötlet, így hamar külön sztár faház építőjük is akadt, a neve: Roderick Romero. Romero egyébként zenész volt régebben, de az utóbbi évtizedben olyan sztároknak tervezett és épített faházakat, mint Sting, Julianne Moore vagy Val Kilmer.

Alap, hogy a házaihoz nem vág ki élő fát, amilyen mértékben csak lehetséges, hulladék faanyaggal dolgozik.

A fényképek után találtok majd videókat is Romeo házairól.

Fotók: 
https://www.flickr.com/photos/romerostudios/

Videók:

A Vimeo-s videot nem lehet beágyazni, itt az URL. http://vimeo.com/25718626

Sok amerikai filmben láthattunk már olyan jelenetet, ahol a gyerekszereplők a kerti fára épített bungalójukba, kuckójukba menekülnek a házi feladat vagy a szülők elől, vagy csak egyszerűen játszani. Az amerikaiak szerint kétféle ember létezik: egyik gyerekkorában játszott faházakban, a másik pedig a gyerekkorából kimaradt faházat építi meg magának felnőtt korában. Ez utóbbira példa: Wisconsin megyében egy pár baráti segítséggel épített magának egy 3 szintes házat, az építmény maga egy óriási fa körül épült, természetesen fából és a berendezés is a legutolsó részletig átgondolt és az egész koncepció a fa köré épült, minden tekintetben.

A ház 2011-ben épült, nagyjából 1 évig tartottak  a munkálatok, a tulajdonos édesapjáról a házat Tom faházának nevezte el és még azt a hintát is megtartotta, amit édesapja szerelt fel az egyik fára, mikor megvették a birtokot.

(Fákra épült házakról még fogunk írni, ha érdekel, gyere vissza később blogunkra!)

3 héttel ezelőtt posztoltunk egy bejegyzést a világ legtisztább tavairól, ma pedig a világ legtisztább levegőjét keressük. (A felsorolt országok nem egy sorrendet képeznek)

A különböző listákon, melyek a legtisztább levegőjű helyeket rangsorolják a leggyakrabban felbukkanó országnév Tasmania. A szigetország Ausztráliától délre található, területének harmada érintetlen vadon, területének 40%-a védett, 20%-a pedig világörökség tagja, így nem csoda hogy híressé vált tiszta levegőjéről. (Akit érdekel, nézze meg a The Hunter című filmet Willem Dafoe-val a főszerepben, a film ugyanis a tasman vadonban játszódik).

AZ USA 50 államából a 8. legkisebb, de korántsem ismeretlen állam Hawaii, fővárosa Honolulu. A magyar turisták is nagyobb számban bukkannak itt fel, mint Tasmaniában. Hawaii tiszta levegőjét a bőséges esőzéseknek, a széláramlatoknak és a nehézipar hiányának köszönhet. A népsűrűség sem olyan nagy, mint az Usa más államaiban, így az autóforgalom sem okoz egyelőre túl nagy légszennyezést. A nagyon gazdag állatvilág és a vulkanikus hegyláncolat miatt sok biológus és vulkanológus jár ide. (Ha már szóba hoztuk a filmeket, Hawaii-on természetesen sokkal több filmet forgattak, mint Tasmániában, pl az 1962-es Elvis Presley filmet Girls! girls! girls! címmel)

Teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen listában Kanada helyet kell, hogy kapjon. Többen a világ legtisztább levegőjű városának a Yukonban található Whitehorse-t tartják. A várost keresztülszeli a Yukon folyó, melyen lehet jutni a Bering tengerig. A várost mindössze 23000-en lakják. 

(A környéken játszódik az amatőr ornitológusokról szóló vígjáték a The Big Year)

Természetesen földrajzilag hozzánk közelebb is találunk tiszta levegőjű tájakat pl. a skandináv országokban, vagy Észtországban. A skandináv fővárosok minden évben előkelő helyen szerepelnek a legélhetőbb városok listáján, aminek az egyik kritériuma a tiszta levegő. Mivel a mi posztunkban csak a tiszta levegő számít, ezért Észtországról írunk, mely a WHO szerint az egyik legtisztább levegőjű ország az egész világon. Az ország több mint felét erdő borítja, és a lakosoknak nagyon fontos a környezetvédelem, a táj megőrzése. A tömegközlekedést favorizálják és ahogy fogalmaznak: az észtek számára a friss tiszta levegő olyan hétköznapi dolog, mint a reggeli fogmosás, így senki nem akarja ezt elveszíteni.

(Észtországban forgatták a Lilya 4-ever című drámát, de ebben semmi szerepe nincs az ország tiszta levegőjének.)

Ajánlott linkek:

http://www.tasmaniatrip.com/tasmania-wilderness.html

http://joyreactor.com/post/747078

http://nature.besthdwalls.com/

http://www.explorenorth.com/yukon/whitehorse-photos.html

http://www.naturetours.ee/?page=122

A városi közlekedés legzöldebb és leggyorsabb módja a biciklizés, a világ legzöldebb városaiban nagy figyelmet kapnak a bringások, sok kilométernyi bicikliút épül, sőt folyamatosan születnek az új elképzelések, új tervek, hogy hova lehet még fejlődni. Egyik ilyen új elképzelés, hogy a bicikliutat "felemelik" és meglévő hidak, vasúti pályák fölé építenek olyan szupersztrádákat, ami csak és kizárólag a biciklisek számára elérhető többsávos rendszer, minden bringás álma.

Norman Foster világhírű angol építész terve grandiózus és forradalmi: a projekt SkyCycle néven fut, 220 kilométer hosszú bicikliút építését álmodták meg és a jelenleg meglévő vasúthálózat fölé kerülne az új út, Kelet London és a Liverpool Street Station állomást kötné össze. A teljes 220 km 20 év alatt épül majd meg, óránként 12000 bringás forgalmat számítottak előzetesen. Ahogy több európai nagyvárosban úgy Londonban is egyre többen használnak biciklit napi szinten, így a tervet abszolút pozitívan fogadta a közvélemény. Foster maga is szenvedélyes biciklis, ahogy munkatársai jó része is és abban reménykednek, ha a terv megvalósul és kivitelezésre kerül, az például szolgál több világvárosnak is és Londonra mint kiemelkedő példára tekintenének szerte a világon. Az építész iroda tanulmánya szerint a biciklisztráda nem kerülne többe, mint az autópályák építése és figyelembe véve kedvező hatását a városi közlekedésre és a projekt hírértékét nézve, mindenképp megtérülne a befektetés hosszútávon.

 A Foster és Partner iroda weboldalán még részletesebben olvashattok a SkyCycle-ről

Véletlenül bukkantunk rá az interneten egy csodálatosan tiszta vizű tó fényképére, innen pedig már egyértelmű volt ennek a bejegyzésnek a születése. Szóval összeszedtük a legközismertebb, legtisztább vizű tavakat a világon. Nézelődjetek, álmodozzatok, amíg léteznek!

1. USA, Montana, Flathead Lake

Felszínének mérete 490 és 510 km2 között ingadozik, kiterjedése nagyjából 44 km hosszú, 25 km széles, átlagmélysége 50 méter, de a legmélyebb pontjain több mint 110 m! A víz viszont a képeken és élőben is sokkal sekélyebbnek tűnik a tisztasága miatt. A tó keletről és nyugatról is hegyekkel övezett, ezért izgalmas és nem túl egyenletes a partja. A tóhoz tartozik több sziget is, ami nagyon kedvező az itt fellelhető madárvilágnak.  

2. Kína, Szecsuan, Jiuzhaigou Nemzeti Park

A Világörökség része, minden kínai álma egyszer eljutni a csodálatos őszi színekben pompázó völgyben és a világ egyik legtisztább vizű tavához. Chengdu városától 330 km-re található Parkban a nemzeti ünnepeken és hétvégéken jó időben nehéz egy nyugalmas sarkot találni, annyira sok a turista, de a képek alapján érthető a lelkesedés. A Nemzeti Parkban öt különböző tó található, melyek méretükben, mélységükben és ezáltal színeikben is különböznek egymástól, de a park gyöngyének az Ötvirág tavat tartják.

3. Dél-Ausztrália, Piccaninnie tavak

E lista legkevésbé ismert gyöngyszeme ez a csodálatos búvárhely, a természetvédelmi törvények miatt csak egyedi engedéllyel lehet itt búvárkodni, de aki el jut ide, biztos nem felejti el, amikor a 40 méter mély kristálytiszta vízbe bukik. A víz alatti világ egyik legérdekesebb pontja a Katedrálisnak nevezett képződmény, amely egy víz alatti barlang hófehér sziklafalakkal. 

 4. Japán, Hokkaido, Mashu-tó

A világ tényleg egyik legtisztább tavának mondott Mashu-tó Japán egyik megmélyebb tava is egyben. Hokkaido szigetén a Mashu vulkán egyik beomlása vagy robbanása során keletkezett egy kalderában. Az 50-es években szabad szemmel a víz láthatósága a 40 métert is elérte, azonban bizonyos halak betelepítésével magyarázható, hogy mára már "csak" 20 és 30 méter között van. Nyáron sokszor látható köd a víz fölött, ez egyfajta titokzatosságot kölcsönöz a tónak a japánok szerint.

5. Pakisztán, Sheosar tó

A többihez képest ez a tó egy pinduri és szabályos gyöngyszem Pakisztán egyik Nemzeti parkjában a Deosai-ban, ami több mint 4000 méter magasságban fekszik. Így maga a tó is az egyik legmagasabban fekvő tó a világon. Mérete nem nagy, kb 2,3 x 1,7 km átlagos mélysége 40 méter. A Deosai Nemzeti Park állat és növényvilága nagyon gazdag, számos izgalmas faj egyedei találhatók itt.

A mai bejegyzésben egy egészen egyszerű, de lenyűgöző növényt szeretnénk bemutatni, hátha még kevesen ismerik. A mohára emlékeztető óriási zöld növény, akár valami űrbeli táj díszlete is lehetne, de valójában a növény neve Yareta vagy Azorella vagy spanyolul Llareta, az Andokban található meg eredetileg. Akár 3000 évesek is lehetnek ezek a párnanövények,melyek természetes közegükben 3200 méterrel a tengerszint felett érzik igazán otthon magukat. Örökzöld és évelő növény.

A közeli képen látszik, hogy a növény pici és szorosan álló, tömött tőrózsákból képzett levelekből áll.

A virágai, picik és sárgák, jelentéktelennek tűnnek a hatalmas zöld párnák felületén. Argentínában és Chilében találkozhattok velük, itthon kertészetekben is lehet kapni, sziklakertekben talajtakarónak szokták vásárolni.

A tűző napot szereti, az árnyékot nem tűri és nagyon nagyon lassan nő, kb. 1 millimétert évente. A növényt a tradicionális gyógyászat Dél-Amerikában bronchitis és asztma gyógyítására, lázcsillapításra használja. Régebben tüzelőanyagként is hasznosították, de ez nyilván nagyon lecsappantotta a populáció számát, így mára már védett növény.

Tavaly decemberben különböző hírportálokon és blogokon gyönyörű képeket láthattunk Philip K. Smith installációjáról, mely egy tükrökkel félig lefedett kunyhó Kaliforniában, a sivatagban. A fakunyhót kívülről vízszintes tükörcsíkokkal borították, így a sivatagi táj visszatükröződésével lenyűgöző és csalóka látvány terült elénk, hiszen a ház félig átlátszónak tűnt.

A ház egy művészeti projekt keretében pár hétig állt a sivatagban ebben a formájában, de a világ más pontjain épültek lakóházak, melyek burkolata tükör, most ezekből szedtünk össze egy párat.

Svédország északi részén a sarkkör és a finn határ közelében található Tree Hotel különböző típusú természetközeli házakat, kabinokat kínál a turistáknak. Az egyik ilyen fára épült 4x4x4 méteres kockakabin például teljes mértékben tükörrel van bevonva és a fák visszatükröződése miatt a kocka szinte láthatatlan. A Tree House egyébként sok szempontból környezetbarát, spórolnak a vízzel, energiával, sok természetközeli anyagot használtak. 

Egy holland tervezőiroda alkotása ez a 120 nm-es magánlakás, melynek homlokzatát teljes egészében tükörrel fedték be, így itt is a visszatükröződés teszi izgalmassá és eredetivé a házat. A lakásból viszont minden irányban teljes kilátást élvezhetnek az itt lakók. A belső tereket egymástól panelek választják el, a visszatükröződő, belülről ablakként működő tükörfelület csodásan bevilágítja egész nap a lakást. A lakás egy pályázat győzteseként épült meg, a kiírás egyik feltétele, hogy az épülendő ház összhangban legyen a környezetével.

Dániában, Koppenhágában egy játszótéren található ez a fából épült, tükörrel fedett pavilon, ami kívül-belül az ide érkező és játszó gyerekek szórakozását szolgálja. Ebben az esetben nem az egész felület tükrös, és mivel gyerekekről van szó, még szórakoztatóbbá tették a házat azzal, hogy torzítós tükörfelületeket is elhelyeztek, akárcsak egy elvarázsolt kastélyban.

Restucture-nek nevezte el a japán művésznő piciny házikóját, melyet több ezer kis kerek tükörrel borított, még 2006-ban. A tükröket egyesével kézzel készítette és az itt sétálót hosszú időre rabul ejti a tükrökben megtört környező természet látványa. 

Azzal ugyan jót teszünk, ha a a háztartási hulladékot a szelektív gyűjtőkbe helyezzük, de van olyan hulladék, ami kitisztítva, átalakítva eredeti, szép és hasznos kellék vagy dekoráció lehet a lakásban. Ma a konzervdobozok újrahasznosítására szedtünk össze példákat: dekortapasszal, festékkel, szalvétatechnikával vagy véséssel készültek az alábbi tárgyak.

Ali Golzad nem a léha bohókás művészek közé tartozik. Műalkotásaival egyszerre irányítja a figyelmet a fenntartható fejlődésre, az újrahasznosítás fontosságára, a vízhiányra, a beteg és éhező gyerekekre. Ő maga Iránból származik, 10 évesen családja kimenekítette az országból, Svédországban 3 évig árvaként kellett élnie, amíg szülei utána nem utazhattak.

Megkérdőjelezi korunk civilizáltságának mértékét, hiszen mindannyian hagyjuk, hogy évente több millió 5 éven aluli kisgyermek haljon éhen vagy szomjan, a fejlett országok továbbra is pazarló életmódot élnek, míg az elmaradott országokban a betegségeken kívül gyermekkatonák harcolnak és gyerekek ellen elkövetett szexuális zaklatások folynak.

Golzad 2011 óta több kollekcióját is újrahasznosított kartonból készítette, ami lehetővé tette, hogy az alkotások 3 dimenzióssá váljanak, ezzel az arcábrázolás is szuggesztívebb, kifejezőbb és érzelem gazdagabb lett.

Nincs menekvés

Kiu

Remény

Tenzin Gyatso

4596000

Forrás:

http://golzadartblog.com/

A Föld már elvesztette erdeinek nagyobb részét az emberi tevékenység következtében. Pedig az erdőket amellett, hogy a bolygó tüdejének is szokás hívni, nemcsak azért szeretjük, mert hasznosak és élőhelyet biztosítanak az állatoknak. Az alábbi képeken a világon található fák közül bemutatunk párat, melyet általában bolygónk legszebb példányai közé szoktak sorolni.

Zsakaranda

A szivarfélék családjába tartozik, Dél-Amerikában honos, de Dél Afrikában is elterjedt. Szépségét főleg szép formájának és a virágzáskor kék és lilába borított lombozatának köszönheti.

Indiai fügefa

Hazája nem meglepő módon India és Sri Lanka. A fa különlegességét a léggyökerei adják, ugyanis a fa ágaiból több száz léggyökér is leereszkedhet és amikor elérik a talajt, beágyazódnak, így akár egy hektárnyi lugas is kialakulhat. A fa élőben annyira elképesztő hangulatot áraszt, hogy Indiában szent fának tartják. 

Sárkányfenyő

Szigorúan védett faj, utolsó példányai Ausztráliában találhatók a Wollemi Nemzeti Parkban, (innen a neve: wollemi pine) ősnövény, élő kövületnek számít, felbecsülhetetlen értékű, hiszen legalább 90 millió éves! 2006-ban a budapesti Füvészkertnek is adományoztak egy példányt, mert a növényt mesterségesen szaporítják. A fenyő egyik különlegessége, hogy a példányok egymásnak klónjai, mivel DNS-ük tökéletesen megegyezik. Élőhelyükön akár 40 méter magasságig  is megnőhetnek.

Fehér nyár

A fűzfafélék családjába tartozik, a felsoroltak közül ezzel találkozhatunk a legnagyobb eséllyel hazánkban. A fa szépségét a fehér törzse és a levelek szürkés hátoldala adja, ami tavaszi szélben igazi ezüsterdő érzést kölcsönöz a nyárfának. Különlegessége még a rombusz alakú fekete mintázat a fehér hosszú törzsön.

Majomkenyérfa

A különös külsejű baobab fa Madagaszkáron őshonos. Majomkenyérfának is hívják. Hatalmas törzse, vicces esernyő alakú lombja van. Felhasználása nagyon sokrétű, termésének magas vitamin tartalma van, törzsében nagyon sok vizet képes tárolni, kérgét és leveleit is hasznosítják. 

Japánakác

Ez a csodálatos szépségű növény az akácok egyik leghíresebb példánya, festményekben, filmeken lett számtalanszor megörökítve. Lombja szép, kerek, de a lecsüngő virágos fürtök teszik feledhetetlenné. Törzsük vastag és jellegzetesen csavarodott. Tavaszi virágzásakor meseszerű hangulatot áraszt, lugasra, kerítésre, erkélyre, párkányra felfuttatva a legnépszerűbb.