Zöld Bazár: zöld hírek, ötletek, innovációk

Az elmúlt évtizedekben sokat olvashattunk arról, hogy az óceánok, tengerek élővilága egyre nagyobb veszélybe kerül az emberi tevékenység miatt. Időről időre felbukkannak hírek, képek elhalt tengeri állatokról, akik szerencsétlenségükre a tengerbe szórt szeméttel, műanyaggal táplálkoztak. A tenger vízébe engedett szennyeződés ráadásul vírusokat, különböző betegségeket is terjeszt.

Szeptember végén a Peerj tudományos szakmai lap jelentetett meg egy tanulmányt a Hawaii környékén élő tengeri teknősöknél évtizedek óta észlelt megbetegedésről, a tumoros formájú fibropapillomatosis okairól. Nem meglepő módon a gyakori betegedés okát az emberi tevékenységben, az óceán szennyezettségében találták. 

Egy egészséges levesteknős:

és a tumoros teknős:

 Fotó: Kyle S Van Houte, PeerJ

A betegség maga nem újkeletű, Hawaii környékén lakók évek óta tapasztalják a kivülről is jól látható betegséget az állatokon. A Hawaiin található Duke Egyetem kutatásai azt mutatják, hogy a teknősök fő táplálékában, az algában a túl sok nitrogén, a túl sok ariginin aminosav serkenti azt a vírust, ami végül tumorhoz vezet. Az őshonos algák természetesen nem lennének mérgezők, viszont a vízbe került szennyeződéstől, és a nitrogéntől azok a fajok terjedtek el és nyomják el a többi algát, amik felveszik a sok nitrogént, ami aztán a teknős szervezetébe kerül.

Az egész kutatás pont egy olyan 2010-es tanulmány alapján készült, ami kimutatta, hogy a tumoros teknősök lakóhelye körül magasabb a víz nitrogéntartalma. Egyelőre a közönséges levesteknősnél a legegyértelműbb a betegség, de a közeljövőben ezen területek többi élőlényénél is várható a betegség és a vízszennyezettség közti összefüggés bebizonyítása.

A tanulmány eredményének közlésével a kutatók azt remélik, hogy az emberek felmérik tevékenységük következményeit, megértik az összefüggéseket és még időben tesz valamit a helyi közösség a levesteknősök megmentéséért, egyben a világ figyelmét is felhívják egy újabb emberi tevékenység okozta katasztrófahelyzetre. 

Forrás: http://www.hawaii.edu

A skandináv országok köztudottan élen járnak a környezetvédelemben és a környezettudatos életmódban.

A felmérések szerint a svédek 40 %-a rendszeresen vásárol öko címkés terméket, Svédország pedig 99%-ban újrahasznosítja a hulladékot. Igen, jól látjátok: 99%?! Utópiának tűnik, hogy egy ország minden egyes kidobott háztartási hulladékát vissza tudja forgatni, újra tudja hasznosítani és nem a szeméthegyet gyarapítja vele hosszú - hosszú évtizedekre, akár évszázadokra. Svédország egyetlen 1% híján megvalósítja ezt a kivitelezhetetlen tervet.

Lássuk mi minden kell ehhez. Először is a lakosság hozzáállása: a svédek nagy része otthonában már szelektál és általános elvként elmondható, hogy minden svéd háztartástól legfeljebb 300 méterre található szelektív hulladékgyűjtő. A hulladékmenedzsment annyira hatékony, hogy a lakosonként átlag 461 kg hulladék/év kevésnek is bizonyult és Olaszországból, Angliából, Norvégiából importálnak szemetet a hulladékégetőik számára már évek óta. A hulladékégető hőerőművekkel termelik meg a szükséges energiát a háztartásoknak, ráadásul a lehető legkíméletesebben teszik ezt, hogy minél kevesebb toxikus anyag kerüljön vissza a levegőbe. Az elégetés után végterméket még külön szelektálják, bizonyos anyagokat visszaforgatnak (pl a fémet) mást felhasználnak pl. útépítésre. Elsődleges és általános szempont egyébként az, hogy minél több szemét kerüljön újrahasznosításra, hiszen egy már legyártott tárgy újrahasznosítása kevesebb energiát vesz igénybe, mint az égetés. Ebből is látszik, hogy az ország hulladékpolitikája nem áll meg ezen a ponton, nem elégszenek meg ezzel az eredménnyel. 

Olyan kisebb (de nagyon is fontos) dolgokon is le lehet mérni az átlagpolgár hozzáállását, mint a gyógyszerek visszaszállítása a patikákban: a svédek 43%-a ugyanis a maradék lejárt gyógyszereket visszaviszi a gyógyszertárakban. Másik példa: a svéd McDonalds-nak volt olyan akciója, hogy a nála leadott italos dobozokért ingyen sajtburgert osztogatott, 40 dobozért már egy Big Mac járt. A szemétszállító teherautók pedig bio diesel üzemanyaggal közlekednek, mert mi értelme lenne, hogy miközben összeszedi a szelektív hulladékot az autó, telepöfögi a várost méreggel?!

Az alábbi infografika 2011-es adatok alapján készült, de tökéletesen mutatja a hatalmas különbséget a magyarországi és a lista elején szereplő országok hulladékgazdálkodása között között. 

A zöld szín jelenti az újrahasznosítást, a világoskék az égetést, a sötétkék pedig a hulladék azon mennyisége ,ami a szemétlerakó helyekre kerül:(

Forrás: http://themindunleashed.org/

huffingtonpost.ca

Megszokhattuk, hogy az USA-ban mindig minden nagy: nagy autók, széles utak, hatalmas, terek, felhőkarcolók és órási hamburgerek: ez a jól ismert sztereotípia. Viszont - mint mindenhol - itt is vannak jócskán kivételek. Sok és egyre több ökotudatos és természetbarát ember gondolkozik úgy, hogy a fogyasztótársadalom által ránk tukmált kliséktől megszabadulva nem a minél nagyobb ház és a minél nagyobb TV lesz az életcélja. Pici, természetes anyagokból épült pár négyzetméteres, ötletesen megtervezett és kivitelezett házakban is lehet kényelmesen élni, nem utolsósorban ez életmód sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után.

Bemutatjuk, mikre gondoltunk:

Jay Nelson los angelesi művész saját készítésű 18,5 m2 területű faháza: 

Forrás: treehugger.com

Nem felejtjük el megemlíteni, hogy a házikó Hawaii szigetén áll, így ilyen aprósággal, mint a fűtés nem kellett vacakolni a tulajdonosnak.

Jenna és Guillaume új értelmet adnak a lakóautó kifejezésnek, egy igazi faházat ritkán látunk kerekeken gurulni.

Forrás: http://smallhousebliss.com/

Családi ház is van ám a listánkban, ez a gyöngyszem 4 főre van berendezve.

Forrás: http://matthew1525.blogspot.hu/

Dave Herrle ács erdei faháza összesen 4000 dollárjába és 6 heti munkájába került a tulajdonosnak. Megérte?

Fotók: © Herrle Custom Carpentry

Info: https://www.facebook.com/pages/Herrle-Custom-Carpentry/241278702613675

Észak-Karolinában egy cég családi vállalkozás keretében tervez és kivitelez kisméretű házakat. Az alábbi házikó a vállalkozás sajátja, egy fiatal házaspár lakik benne már több mint egy éve. 

A végére még egy kb 20 m2-es házikó Tennessee államból, szintén egy fiatal pár tulajdona.

Mark Langan érdekes fickó: több mint 20 évet dolgozott szállítmányozási területen, amikor egy váratlan karrierváltást hajtott végre és 2004-től autodidakta művészként tevékenykedik. Érdeklődése központjába az újrahasznosítás áll. Kedvenc műfaja a használt kartonok újraértelmezése, 10 éve kizárólag használt kartonból dolgozik és az általa használt rögzítő-és kötőanyagok is kifejezetten környezetbarátok.

És hogy mit lehet kihozni használt kartonból?

íme:

Marki Langan cégek számára is dolgozik: ügyfél logókat készít, a megrendelői ezekkel reklámozzák magukat és környezettudatosságukat.

Forrás:
http://paper-art-gallery.com/en/mark-langan

Naveen Rabelli egy érdekes fickó, éveket döcögött tuk tukjával az indiai nagyvárosi forgalom elviselhetetlen bűzében és közben kicsit gondolkozott; hogy lehetne környezetszennyezés nélkül közlekedni?

Kitalálta, hogy épít egy kizárólag elektromossággal és napenergiával működő tuk-tukot és hogy felhívja a világ figyelmét projektjére, elmegy az autójával Bangalore-ból Londonig.

Társa is lesz az úton - az osztrák származású Raoul Kapocka fogja kísérni az úton aki egyben dokumentumfilmet is forgat a túráról. Azért épp Kapockára esett a választás, mert elég alacsony, így el fognak férni a tuk-tukban az út során.

Naveen immár 2 éve bütyköli a járművet, jövőre szeretne útra kelni, addig szponzoroktól próbálja begyűjteni az utazáshoz szükséges összeget. Jelenleg félállásban tollaslabda edzőként dolgozik, ha pedig egy év alatt nem jön össze a pénz, akkor visszamegy dolgozni teljes állásban.

Saját vagyonát már feláldozta, így már csak a szponzorokra várhat.

Facebook oladala:

www.facebook.com/ProjectTejas

Bármennyire ellentmondásosnak tűnik első hallásra a cím, a sztori igaz. New York egyik szigete a mintegy 8 hektáros kis North Brother Island teljesen lakatlan.

A sziget Bronx és a városi börtönnek helyet adó Rikers Island között található, és most Christopher Payne fotós készített a lepukkant épületeiről szépséges fotókat új könyvéhez.

A sziget egyébként soha nem volt túl népszerű lakóhely, 1885-ig eleve lakatlan volt, akkor ideköltöztették a Riverside Kórházat. A kórházban főleg a különösen fertőző betegségeket kutatták, A II világháború után fiatal családok telepedtek itt le, de végül ők sem maradtak sokáig. Az 50-es években drogrehabilitációs központként működött a sziget, de valahogy rövid történelme alatt több olyan sötét esemény is kapcsolódott a nevéhez, ami miatt úgy tűnik még senkinek nem akadt kedve megvásárolni a helyet és beruházni itt valamibe.

Jelenleg főleg madarak élnek itt háborítatlanul, teljes nyugalomban a pusztulófélben lévő házak közt.

A fotós könyve az amazon-on is megvásárolható: ezen linken. További képek pedig itt. 

1991-ben a Mercury Rev zenekar itt forgatta az alábbi eszement klipjét:

Azuma Makoto egy ismert japán virágművész, aki kizárólag növényekből alkot. Makoto nem egyszerű virágkötő, alkotásai organikus szobrok, melyek tökéletes tervezésről, növényismeretről és aprólékos kivitelezésről árulkodnak. Azuma Makoto stúdiója Tokióban található és egyedi megrendeléseket, céges megbízásokat is teljesít, emellett természetesen számos kiállítása volt már szerte a világon. Tavaly könyvet is jelentette meg Flower Method címmel, természetesen japánul. A youtube-on viszont gyönyörkdhetünk mi is alkotásaiban, mint ahogy a facebook oldalát is rendszeresen frissíti.

Magáról azt meséli, hogy egy virágpiacon kezdett dolgozni még fiatalon, mellette pedig egy rockzenekarban játszott, idővel a virágkötés szenvedélyévé vált. Imád a növényekkel dolgozni, minden egyes növényt önálló, megismételhetetlen teremtménynek tart és semmilyen más alapanyaggal nem szeretne dolgozni soha az életben.

Ő Azuma:

Ezek pedig a növényszobrai:

A land art a 60-as évek vége óta van jelen a művészeti életben: lényege, hogy kizárólag a természetben, szabadon található alapanyagok segítségével hajtanak végre az alkotók változtatást magán a természeten: fa, kő, víz, különböző növények alkotják a műtárgyakat.

Ebben a blogban is már többször érintettük ezt a témát pl. itt vagy itt. Ezeknek a műveknek a sajátossága, hogy idővel tönkremennek/tönkremehetnek a természetben, ezért is tartja nagy becsben Utah állam a világ egyik leghíresebb tájszobrát, mely 1970 óta áll a Great Salt Lake partján Salt Lake City közelében. A Spiral Jetty nevű mű Robert Smithson monumentális alkotása sárból, sókristályból, bazaltkőből készült. Külön izgalmas, hogy a mű keletkezésekor a tó vize kivételesen alacsonyan állt, így a Spiral Jetty 3 évtizeden keresztül a víz alatt volt és egészen 2002-ig nem látszott ki a víz alól, amikor viszont egy újabb aszály láthatóvá tette a műalkotást. Azóta közkedvelt turisztikai látványosság és  a legismertebb land art példa vált belőle. Sőt, 2008-ban egy közelben tervezett olajfúrást is le kellett állítani a mű védelmében, akkora volt a lakossági nyomás. A tájszobor egyébként kb 500 méter hosszan bejárható, a spirál szélessége pedig kb 5 méter.

Robert Smithson azonban nem élte meg műve hatalmas sikerét, még 1973-ban repülőgép balesetben elhunyt, miközben egy másik helyszínen egy másik tájszobron dolgozott.

És hogy még több fogalmatok legyen a land art-ról, még több fotót mutatunk szerte a nagyvilágból.

Természetesen magyar példát is tudunk, a Római-parti kőkertről már tavaly is sokan cikkeztek, akit érdekelnek a friss alkotásaik, látogassák meg facebook oldalukat.

Gregory Koehn kaliforniai művész-designer egyedi munkáival idén került be az internetes köztudatba, pedig projektje már évek óta működik. És mitől egyedi a projekt? Egyrészt kizárólag a szemétben talált alapanyagokból alkot, ráadásul nem is akárkiknek, hanem hajléktalanoknak.

Sokszor illegális szemétlerakodókban kutat nap hosszat, összeszedi, ami újrahasználható és kis kuckókat épít önkéntesek segítségével, amiket aztán szétosztanak a rászorulók között. A leselejtezett anyagok közt talál parketta törmeléket, kartont, de akár pizzacsomagolást is újra tud hasznosítani. A kidobott mosógép ajtajából nála ablak lesz, az asztallábból pedig tornác.

A házikói mind mobilak, kis kerekeket szerel rájuk, hogy új tulajdonosai szabadon költözködhessenek és természetesen arra is figyel, hogy vízállóak legyenek. A ház végső kinézetét csakis az határozza meg, hogy Gregory épp milyen anyagokra bukkan a szemetesben.

Gregory facebook oldalán mindig megtalálhatjátok legfrissebb házikóit, a vele készült riportokat, videókat. Mivel a "hajléktalan építészet" téma ismertsége egyre nagyobb, már könyvet is írt a tapasztalatairól és egyetemen tart szemináriumokat. Ilyen egy művész, aki nem a gazdag műkereskedők, ügyfelek és galériák vonzásában él, mégis sikeres.

Nem lehet ellenállni ezeknek a teljes mértékben bezöldült házaknak. Így a mai poszt egy képösszeállítás a világ különböző pontjain található lakóházakról, ahol a falak szinte kis sem látszanak a zöld vagy épp színes növényzet alól.

Anglia:

Japán:

Belgium:

Izland:

Norvégia:

USA: