Zöld Bazár: zöld hírek, ötletek, innovációk

A norvég sarkkörön jelenleg is épül a világ első energiapozitív szállodája. Az épület átadását 2021-re ígérik a Snøhetta tervező cég vezetői. A Norvégiába érkező turisták száma az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett és a skandináv ország be akarja bizonyítani, hogy a turizmus nem feltétlenül negatív hatással van a környezetre.

Ezért egy olyan hotelt álmodtak meg az építészek, amely több energiát termel, mint használ, teljes mértékben figyelembe veszi a környezeti értékeket, sajátosságokat. Maga az épület nagyrészt nagyon ellenálló és vízálló favázra épült a norvég hagyományos halászházak formáját követve.

A napenergia és a hőszivattyúzás együttesen fogják biztosítania az épület hőigényét, a mérnökök úgy számolnak, hogy 60 év alatt fogja megtermelni, kiegyenlíteni azt az energiát, ami az építéséhez és a napi fenntartásához szükséges. A hotel a természetszerető, természetvédő vendégeket várja majd elsősorban, akiknek a kikapcsolódást a kirándulás, a gleccsermászás, a csónakozás és a kajakozás, biciklizés jelenti többek közt.

A hotel repülőcsészealj formája is azért született, hogy minél jobban ki tudják használni a napelemek az alacsonyan járó nap sugarait és hogy a majdani hotel lakói minden egyes helységből élvezhessék a csodálatos kilátást.

A tervező cég komolyan veszi a fenntarthatóságot, maguk a napelemek vízenergia felhasználásával készültek, betont vagy acélt pedig - mivel ezek előállítása komoly energiaforrást igényel - a létező legminimálisabb mennyiségben használtak. 

További infók:
https://facebook.com/svarthotel/

http://www.svart.no/

Ipari épületek újrahasznosításáról már beszámoltunk korábban is, Magyarországon számtalan elhagyatott épület és megüresedett gyár található, hátha valamelyikből lesz a következő La Fabrica Mi is az a La Fabrica? Az egyik legismertebb spanyol építész ikonikus munkája, melynek során egy cementgyárból építészstúdió és lakás lett kialakítva. 
Ricardo Bofill a 70-es években bukkant rá Barcelona közelségében az elhagyatott gyárra és néhány év alatt lakhatóvá is varázsolta csapatával. Magát a cementgyárat még közvetlenül az I világháború idején emelték. 

A gyárépülethez 30 siló tartozott, földalatti alagútrendszerek, olyan szürreális terek, semmibe nyúló lépcsők, amik mind beindították a tervező fantáziáját, mint egy gyerek a Legóval, úgy játszott Ricardo Bofill az elhagyott épülettel. Az átalakítás első lépcsője volt a fölösleges épületrészek lebontása, másfél évig tartott, míg dinamittal és akár kézi erővel megszabadultak a fölösleges részektől. A következő legfontosabb lépésnek pedig a növénytelepítést tartotta Bofill, egyből érezte, hogy a növényekkel befuttatott falak egy új szintre emelik az egész komplexumot, elvarázsolt kastély jelleget kap így a cementgyár és igaza is lett.

Az utolsó fázisban zajlott a meglévő tereknek az átszabása, újragondolása, a funkciók kialakítása. A 30 silóból 8 maradt mag, ezekbe a silókba kap helyet levéltár, könyvtár, laboratórium, vetítő szoba és egy hatalmas galéria is kialakításra került, melynek a neve szerényen "A katedrális" lett. Itt nemcsak kiállítások, de koncertek, különböző kulturális rendezvények is elférnek ebben az óriási térben.

Az egyik siló 4 szintjét foglalja el az építésziroda és természetesen maga Bofill is itt lakik a mai napig.

Bár a 90-es évekig nemzetközi munkái miatt sokat élt külföldön, 2000-től a La Fabrica a központ rezidenciája, ahol saját állítása szerint ő maga is a legjobban tud dolgozni.

Forrás: http://ricardobofill.com

Az aquapónia egy olyan ökoszisztéma, ahol a rendszer résztvevői kölcsönösen segítik egymás létezését: a vízi állatok ürüléke tápanyagot képez a növények számára, a növények megtisztítják  a vizet, ami így újra élhető lesz a halak számára. Ezt az alaptézist használják fel azoknál az akváriumoknál, amit akár a konyhaasztalon is tárolhatunk, miközben friss fűszernövényekhez jutunk minden nap.

Ráadásul az előbb leírtakból következik, hogy így az akváriumot sem kell nekünk takarítani, nagyjából a hal, halak etetése és a szüretelés az egyetlen gondunk.

A back to the roots akváriumának összeállítása nagyjából 10 percet igényel, a csomag mindent tartalmaz, a vetőmagokat is, de természetesen bármilyen fűszernövénnyel lehet próbálkozni.

Akár kisiskolások, óvodák számára is jó szemléltetőeszköz lehet (bár az tuti, hogy nálunk ilyesmi nem fér bele az intézményi költségvetésbe), erről van szó ebben a videóban többek között.

A svéd ECoBloom hasonló termékére még csak feliratkozni lehet, egyelőre még nincs kereskedelmi forgalomban, de az elv ugyanaz, mint a Back to the rootsnál.

Kínából is könnyen rendelhetünk az alibaba oldaláról vagy ebayen is megtalálhatóak hasonló termékek.

Ha valaki kipróbálta már, értesítsen!

A kisház vagy miniatűr-ház mozgalomról pár éve már írtunk a blogunkon, a tiny house lényege, mint a nevéből is adódik, hogy bebizonyítsa kisház is elég a minőségi élethez, nem a lakószintek és a négyzetméterek száma teszi az embert boldoggá. Ráadásul ezek a kisméretű házak könnyen mobillá tehetők így a tiny house oldalakat böngészve nagyon sok kerekek guruló pici házat láthatunk. Ebben a posztban most ráadásul egy olyan házat mutatunk be, amihez még egy saját guruló veteményes is tartozik.

Miniatűr házakra nemcsak a kispénzűek vágynak, hanem akik szabadabb, hitelmentes, környezetkímélő és természetközeli életet akarnak élni és az USA-ban egyre több ilyen család van, ezért már sok olyan tervező-kivitelező cég van, amely kifejezetten tiny house építésére specializálódott. Így, ha nem magunk szeretnénk megépíteni álmaink kicsi házát, választhatunk a kínálatból akár egy ilyen veteményessel egybekötött házat is, amely - akárcsak a lakórész maga - utánfutóként bárhová elhúzható. Ez azért lássuk be elég nagy szám, kevés ember viheti magával a veteményeskertjét költözéskor.

A házikó kb 30 négyzetméter alapterületű, minden alapbútor be van építve, amire szükség lehet, konyha, hűtő, sőt még egy kis verandának is jutott hely.

Az ilyen házak egyik legnagyobb előnye, hogy ha megtetszik és megvesszük, odaszállítják, ahova csak kérjük, (na nem Magyarországra). Bár pont ez a prototipus már elkelt, a gyártó oldalán lehet még nézelődni és álmodozni:

 https://tinyliving.com/elsa-olive-nest-tiny-homes/

Vegán, fenntartható, környezetkímélő, mi az? A divat soha nem megy ki a divatból, de ahogy már mi is írtunk róla, a fast fashion üzletláncok lassan felzabálják a Földet, így egy igazi fashionistának a legújabb zöld trendek felé illene fordulnia, mint pl ez a bőrdzseki.

A dzseki a Future Humans nevű spanyol cég terméke, akik teljes kollekciójukkal bizonyítják, lehet divatot kreálni környezetbarát módon, a megfelelő alapanyagok kiválasztása és az újrahasznosítás a kulcsszavak. Ennek a vegán bomberdzsekinek az egyik alapanyaga újrahasznosított parafadugó.

Az alapanyagot egy portugál textilcégnél találták (http://www.tintextextiles.com/), de maga a gyártás Barcelonában zajlik.

Termékeik közt böngészve láthatjuk, hogy még a halászhálót is újrahasznosítják, de az a minimum, hogy organikus, biogyapjúval dolgoznak.

A varrodájukba lokális munkaerőt alkalmaznak, a ruhák 100% lebomlóak, pontosan ezek azok a kritériumok, amiket alkalmazva a textilipar is beszállhatna  a Föld megmentésébe.

Ha arra gondoltok, milyen lehet Norvégia észak-nyugati részén, egy szigeten élni, közel a sarkkörhöz, vajon ilyen házat képzeltek el?

Pedig egy 4 gyermekes család pont ezt a földgömb alakú házat álmodta meg magának  és meg is valósította Sandhornøya szigetén. A 3 szintes ház felső szintjét üvegbúra fedi, ez teszi lehetővé, hogy a saját házukba melegházszerűen termesszék a növényeiket. Természetesen komposztálnak is.

Maga a ház is organikus alapanyagokból épült, újrahasznosított fából, agyagból, vályogból a család mindent megtett, hogy a lehető "legkörnyezetbarátabb" módon építkezzenek és éljenek. Az elhasznált vizet a növények locsolására továbbhasználják. A tervezés folyamán figyelembe kellett venniük a sarkköri hideget és az ezzel járó erős szeleket. 3 hónapig ezen a szélességi fokon egyáltalán nem süt a nap, így akkor nem tudnak növényeket termeszteni.

A félgömb alakú tető a Solardome nevű cég terméke: 360 db üvegpanelt használtak fel, az üveg ellenáll az extrém hidegnek, szélnek, az üvegpaneleket összetartó alumíniumkeret is újrahasznosított! A ház építése 3 évet vett igénybe, 2013 decemberétől lakik benne a család és csodálatosan érzik magukat.

Sandhornøya szigetéről az internet segítségével még egy fontos dolgot lehet megtudni, itt található a világ legnagyobb szaunája, ilyen kilátással

A család instagram oldala nyilvános: https://www.instagram.com/im_hjerte/

 Forrás: https://inhabitat.com/how-one-family-thrives-in-the-arctic-with-a-cob-house-inside-a-solar-geodesic-dome/

A szél- és napenergia megújuló energiaforrások, szinte ingyen rendelkezésünkre állnak, mégsem használjuk ki őket eléggé. A New World Wind nevű francia cég azon dolgozik, hogy a szélturbinákat elérhetőbbé tegye, a hatalmas lapátú szélturbinák helyett mérnökei megalkották a szélfát vagy szélenergiafát.

Az új turbina alakja fára emlékeztet, ágain levelek helyett kis lapátok dolgoznak, a cég igazgatójának konkrétan a falevelek mozgása adta az ihletett és pár év kutatómunka után Bretagneban ültették el az első szélenergiafát.

Az új prototípus előnyei:

- csendes

- hatékony, több energiát állít elő egy nap, mint a hagyományos turbinák, mert a  kis szellőket is használja

- intelligens, a levelek mindig tudják merre forduljanak a leghatékonyabb energiabegyűjtés érdekében

- mérete miatt parkokban, városokban is elhelyezhető, átlagos magassága 9-10 méter, átmérője 7,8 méter

Egy fán átlagosan 54 levélke dolgozik és évi 300 napon képes termelni, míg a klasszikus szélturbináknál ez a szám csak 120 - 140 nap.

Jérôme Michaud-Larivière, akinek a fejéből az ötlet kipattant, a japán Fukushimában bekövetkezett nukleáris katasztrófa után kezdett el komolyabban foglalkozni a megújuló energia témával és szenvedélye átragadt egy beruházóra is, így született meg a közös cégük, bár 2017-ben igen komoly anyagi kihívással kellett szembenézniük, úgy néz ki túlélték az első nehéz éveket.

A már felsorolt előnyök közül a helyigényre fektetik a legnagyobb hangsúlyt, hiszen hosszú távon mindenképp jövedelmező akár kertekben, irodaházak parkjában elhelyezni ezeket a fákat. Mivel világyszerte egyre több ember költözik városokba ez az egyelőre futurista elképzelés idővel realitássá válhat.

A cég weboldala:  http://newworldwind.com/fr/accueil/

Benjamin Von Wong népszerű kanadai fotós, hiperrealista képi világa jellegzetes, szereti a kihívásokat, lehetetlennek tűnő missziókat.

Az alábbi képeken viszont a környezetszennyezésre, a világunkat megfojtó műanyagokra hívja fel figyelmünket. Nemrégiben számolták ki, hogy a világ óceánjaiban 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal, ezt a gondolatot támasztja alá képeivel.

"A sellők gyűlölik a műanyagot"  a kollekció címe, hitvallása szerint egy művész azzal tud segíteni a szociális társadalmi problémákon, hogy bemutatja őket és alkotásain keresztül minél több emberhez eljuttatja az üzenetet: jelen esetben az üzenet az, hogy ne szennyezd az óceánt!

Észtország fővárosában, Tallinnban 2013-ban bevezették a helyiek számára ingyenes közlekedést, amely érvényes buszra, trolibuszra, villamosra. Idén július 1-től a díjmentességet kiterjesztik az országos buszjáratokra is.

A díjmentesség nem érvényes a vonathálózatokra, de ezzel együtt is a legnagyobb engedmény, amit valaha kormány biztosított tömegközlekedés terén. Egy 2 Eurós regisztrációs díj ellenében kapják meg a helyiek a zöldkártyát, mellyel utazhatnak.

Az elmúlt 5 év bebizonyította a helyi kormánynak, hogy jó döntést hoztak, a 2018-as országos bevezetést pedig az egész világ figyelni fogja, így Észtország nemzetközi figyelmet kap, példáját pedig biztosan sokan követni fogják.

A döntés hátterét az adja, hogy ily módon

- szeretnék segíteni a szegényebb réteget a mobilitásban, pl munkakeresésben, munkavállalásban

- szeretnék csökkenteni a napi autóhasználatot, autómentes, tiszta levegőjű várost akarnak

- gazdasági fellendülést is várnak tőle, mert a módosabb réteg így a benzin/tömegközlekedés pénzt kávézókba, éttermekbe fogja elkölteni, a kisvállalkozásokat erősítve

- a helyi "BKV" nyereséges lett az elmúlt években, mert bár az utazás díjmentes, de nincs jegyelőállítás, jegyautomata, jegyautomataszervíz, jegyárusító és ellenőr költség:)

A nyár még alig kezdődött el, de a budapesti buszokon tapasztalható levegőtlenség és forróság nem fogja meghozni egy autósnak sem a kedvét, hogy kiszálljon a légkondis autójából és ájuldozzon a tömeggel a buszokon.  Tehát Magyarországon marad a drága és sokszor elviselhetetlen tömegközlekedés, dugóban ülő autósokkal fűszerezve.

A Csendes óceáni úszó hulladéksziget az egyik legfiatalabb és leghírhedtebb sziget a Földön, Magyarország 27x férne el ezen az úszó szemétkupacon - mire ezt leírom, lehet 28x - aminek nagy része a vizeinkbe dobált műanyaghulladék, mely évtizedek alatt állt össze szigetté.

Mérete annyira döbbenetes és félelmetes, hogy szinte sokkolja az embert, ennek viszont legalább azért örülhetünk, mert így bekerül a hírekbe, sokan felfigyelnek rá és sokan pénzt is szánnak az elpusztítására.

Ilyen pl a Plasticpollutioncoalition szervezete, akik tavaly kifejezetten a szívószál ellen hirdettek kampányt. A szívószál kicsi és ártalmatlannak tűnik, de egyáltalán nem az.

Meglepő módon a szívószálat már a sumérok is használták, ők viszont még természetes növényi szívószálat használtak a söriváshoz.

A legrégibb szívószál i.e. 3 századból származik, egy sírban találtak rá.

Az 1800-as években a szalmaszívószál jött divatba, majd a 60-es évek Amerikájában a fast food, a Coca-Cola elengedhetetlen tartozéka lett a műanyag szívószál, manapság pedig a shake-ek, smoothiek, Starbucks kávék, koktélok, turmixok számtalan alkalmat adnak a használatra. Az USA-ban naponta 500 millió szívószálat fogyasztanak és dobnak el. Mivel a szívószálat minél olcsóbban tömeggyártásban éri meg gyártani, árulni, így nem fognak drága, környezetbarát, lebomló alapanyagokkal kísérletezni. Ezért a teljes betiltás az egyetlen lehetőség, hogy a fölösleges és kártékony eszköz eltűnjön a Földről. Pedig azért lenne alternatíva, pl. a bambusz szívószál.

A már említett Plascticpollution szervezete arra biztatott mindenkit, hogy először a személyes használatából vonja ki a szívószálat, a családéból, a közvetlen környezetéből. Majd próbáljon hatni az ismerős törzshelyeire, kávézókra, cukrászdákra.

A kutatók szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal, és ebben nagy szerepet játszanak a műanyag zacskók és a Pet-palackok mellett a szívószálak is.

Erzsébet királynő máris kitiltott a palotájából minden egyszer használatos műanyagot, így a királyi családban már senki nem szürcsölhet szívószálból.

Ha valakire meggyőzőbben hatnak a gyerekek, nézze meg Molly Steer TEDx beszédét, ő komplett háborút indított a műanyag szívószálak ellen, a gyerekeknek ugyanis még fontosabb az élővilág, mint egy szívószál.

https://www.youtube.com/watch?v=Rr5Py1r9xjw

Linkek a témáról:

https://www.youtube.com/watch?v=Rr5Py1r9xjw

https://24.hu/tudomany/2018/03/27/nagy-csendes-oceani-szemetsziget-nagysaga/