Ha igen, még legalább őszig várnod kell.

Egy francia parfümgyártó cég - az État Libre d'Orange - őszre ígéri az új illatot, melyet kizárólag hulladék alapanyagból fognak előállítani. A kreáció neve "A Romlás Virágai", az Ogily Paris készített hozzá egy image videót

A parfümház eddig sem volt ijedős, ami a parfümjeinek elnevezését illeti, (néhány példa: Semmi, Kurvák palotája, Karácsony a balkonon vagy a Kövér Villanyszerelő több mint meglepő elnevezések a luxusiparágban) de konkrétan szemétből alkotni még senki nem próbálkozott ebben a bizniszben:)

Reklámszlogenjük valami ilyesmi magyarul: "a legkevésbé vágyottból a legvágyottabb illat: hulladék vagyok"

Az ötlet abból a tényből ered, hogy ebben az iparágban is hatalmas a pazarlás, nagyon sok növényt, virágot dobnak a szemétbe és ez a parfüm pont ezeket az elhasznált, hulladéknak szánt terméseket fogja felhasználni. A parfümcég képviselője szerint a luxusban dolgozó és luxuscikkeket vásárló közönségnek is rá kell jönnie, hogy maga alatt pusztítja a Földet a mértéktelen fogyasztással.

https://www.etatlibredorange.com/boutique/

Évek, évtizedek óta halljuk, olvassuk, hogy az emberiség mennyi műanyag szemetet termel nap mint nap után. A Pet-palackok és műanyagzacskók ellen elkezdődött tehát a harc. Lassan, de tapasztalható a változás. Az eredmények: szelektív hulladékgyűjtés, több ország kitiltotta  a zacskókat az üzletekből, sokan újrahasznosítanak, újrahasznosított termékeket vásárolnak.

Amiről viszont aránylag még kevés szó esik, az hogy az ún. fast fashion mennyi kárt okoz a környezetünknek. Szerintem nincs olyan ember, aki ne tapasztalta volna saját maga, hogy bizonyos ruházati áruházláncok silányabbnál silányabb minőséget árulnak, aránylag megfizethető áron. Ezért megvesszük párezerért azt a polót, ami 3 mosás után használhatatlan. És mi lesz vele? Megy a kukába? Esetleg ruhakonténerbe? Mégha annyira környezettudatosak is vagyunk, hogy visszavisszük a ruhakonténerekbe ezeket a göncöket, sajnos azzal még keveset tettünk.

A fast fashion egyszerre jelenti azt, hogy gyorsan állítják elő a divatterméket és gyorsan kerül is a szemétbe, jöhet a következő idény, készül a következő kollekció.

Ahogy a textilipar felgyorsult, egyre olcsóbb és egyre "műanyagabb" alapanyagokat  használnak a gyártáshoz: ruháink 60-90%-a műanyag. Mosáskor ezek a műanyag mikroszálak bekerülnek a csatornarendszerbe, visszakerülnek vizeinkbe, ahol a halak élelmévé válnak, a halakat aztán az ember kifogja, megeszi és szépen visszakerül belénk a sok-sok műanyag.

A tulajdonlási vágy, az áruhalmozás és a figyelemfelkeltés, a tetszeni akarás egyre többe fog kerülni a Földünknek. Az egész textiliparnak újjá kellene születnie, ahhoz hogy ez a folyamat visszafordítható legyen. A statisztikák szerint a nap minden másodpercében egy teherautónyi ruha kerül a szeméttelepekre, továbbmérgezve Földünket.

Nekünk, vásárlóknak is jeleznünk kellene vásárlási szokásaink megváltoztatásával, hogy nem akarunk szemetet hordani és szemetet termelni. Sajnos ez Magyarországról nézve óriási, szinte kivitelezhetetlen feladatnak tűnik.

Nemzetközi vizeken akad egy-egy szervezet, mely zászlójára tűzte, hogy megváltoztatja, fenntarthatóbbá teszi ezt az iparágat, pl az Ellen MacArthur Alapítvány. Vagy a brit színész Colin Firth felesége Livia Firth évek óta küzd a fast fashion ellen, érdemes megnézni cége filmjét a youtube-on és weboldalát.

A fast fashion termékek szennyezik a környezetet a gyártási folyamat alatt, használat után, iszonyat gyorsan elhasználódnak, így csak rövidtávú örömet okoznak, ráadásul  több millió nő kizsákmányolásához járulunk hozzá, akik embertelen körülmények között minimális bérért dolgoznak több ezer kilométerre tőlünk.

A fast fashion  ellen a slow fashion mozgalmak is harcolnak, próbálják felhívni a figyelmet azokra az ügyekre, melyek kipattannak a sajtóba a munkakörülményekről és tanácsokat osztanak, hogy lehetünk tudatosabbak ruhavásárláskor is.

Érdemes ezt a néhány éve íródott cikket ma is elolvasni: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/vallaljak-felelosseget-ruhalancok

És ha valakit mindez hidegen hagy, mert annyira imád vásárolni és amúgy is csak egyszer élünk, akkor abba gondoljon bele, hogy tényleg olyan ruhákat  szeretne hordani , melyből minden városban ezernyit talál?

Na nem Magyarországon, pedig a nyári melegben sokan megcéloznák a Rákóczi utat egy ilyen buliért. Egy amerikai cég álmodta meg a Slide the City projektet és az észak-amerikai városokban, sőt most már Ázsiában is turnéznak a városi vízi csúszdájukkal. Céljuk pedig az, hogy ilyen szórakoztató módon hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy az ivóvíz egyre csökkenő mennyiségben van jelen a Földünkön és mivel a bolygónk lakossága egyre gyarapodik, a probléma évről évre égetőbb lesz. Nagyon sok komoly szervezet, komoly grafikonokkal, tanulmányokkal, komoly konferenciákon beszél erről a témáról. Öltönyben, nyakkendőkben a jóléti társadalom embereinek, akik soha nem ismerték a szomjúságot és soha nem kellett kilométereket megtenni minden nap a vödör tiszta vízért.

A Slide the City projektje egy 300 méteres vízi csúszdát jelent, ami idén nyáron 150 nagyvárosban turnézik. Maga a víz, amit a csúszásra használnak már újrahasznosított és folyton forgatják, plusz a nap végén visszaszolgáltatják az adott városnak, hogy az felhasználhassa a parkok locsolására. Az amerikai cég biztos benne, hogy ilyen szórakoztató módszerrel sikeresebben el tudja juttatni az üzenetet az átlagemberhez. Ráadásul a média is többet beszél róluk, ami mind a cégnek, mind az ügynek jót tesz.

 Részletesebben itt olvashattok a cégről, küldetéssel, grafikonokkal és turné dátumokkal együtt.

A növényeket szeretjük, mert szépek, formásak, gyönyörű színekben pompáznak és az ember jobbnak érzi magát köztük. Vannak azonban nagyon fura élőlények a Földünkön, ezekből mutatunk be pár olyat, amivel remélhetőleg a többség még nem találkozott.  

- Ugye, hogy azt hihetnénk hogy gonosz nemtőrődöm alakok, lázadó kamaszok szórakoztak ezzel a szerencsétlen fával és cigijüket a fa törzsén oltották el? Még mielőtt felháborodnának a környezetvédők, szólunk,hogy ez bizony egy gomba. Dél-Amerika esőerdeiben található, kissé nehezen észlelhető, mert az elhullott, elhalt faágakon nő általában.

Tudományos elnevezése: Camillea leprieurii 

Fehér békabogyónak hívják magyarul ezt az évelő növényt, amit a bogyói kinézete miatt angolul babaszemnek hívnak. A jellegzetes fehér bogyók fekete a pöttyel olyanok, mint a játékbaba műanyag szemei, melyek rezzenéstelenül bámulnak az arcunkba!

A gombák közt is érdemes furcsa egyedeket keresni, mindjárt itt van egy parásgereben, melyet az angol nyelvben vérző fogakhoz hasonlítanak.

A gomba Észak-Amerika lombos erdeiben honos, de Ázsiában is találtak már példányt. A félelmetes vércseppek a fiatalkor jellemzői, később a gomba öregkorára bebarnulnak, majd elszáradnak.

A denevérvirág misztikus, fekete, olyan, mint egy csodálatos gonosz grófnő,de színe és formája miatt a denevérhez is hasonlítható. Általában esőerdők árnyékos, mélyebb területein található meg. Virágjának formája szárnyakra emlékeztet.

b

A Dracula Simia egy orchidea fajta, amibe egyesek magát Drakulát látják, mások viszont majomarcokat. Eredetileg Ecuadorban és Peruban nőnek, 30 40 cm magasra, a majomarcot pedig az adja, hogy ellenben a többi orchideával itt a virágnyílás nem az alsó virágoktól indul a felsők felé, hanem épp ellenkezőleg.

Végül itt van ez a trópusi kancsóka,a Fülöp szigetekről, ami ráadásul húsevő és óriási méretű. Többek szerint szabadtéri bidére hasonlít,lehet ezért pottyannak bele kisebb állatok, békák, pockok, akik már soha nem kerülnek elő élve. A virág 1 méter magasságú általában, de előfordult hogy 3 méteres példányra is bukkantak. 

Tél van, sokan szeretnek ilyenkor wellness szállodák mesterséges bugyborékoló medencéiben melegedni. De ugye milyen jó lenne ugyanezt tenni természetes környezetben, a világ egyik legszebb melegvizű forrásában?

Ha valaki éppen ilyen tippeket keres, akkor nézze meg a listánkat!

- Thaiföldről sok minden eszünkbe juthat, akkor is, ha még soha nem jártunk az országban. A 38-40 fokos természetes jacuzzik a dzsungelben telistele vannak ásványi anyagokkal, a látvány pedig csodás. Ezek a természetes medencék Krabi Nemzeti Parkjában találhatók Thaiföld déli részén.

- A kínai Huangong Nemzeti Park 1992 óta a UNESCO Világörökség része. A képeket nézve nincs ezen mit csodálkozni. A teraszos medencék az évszakok függvényében váltakoztatják színüket. A környező hegyek tükörképe a kristálytiszta víz felszínén egyértelműen lenyűgöző. A Nemzeti Park Szecsuán megyében Chengdu városától kb 180 km-re található.

- Talán ez az a hely, ahova a legtöbb olvasónk eljuthatott már: Olaszország, Toscana kedvelt célpont és itt található a következő paradicsomi helyszín: Le Cascate del Mulino. A termálvíz folyton évszaktól függetlenül 37,5 fokos, így télen főleg ajánlott, turisták is kevesebben vannak és a meghűléses betegségek ellen is jó.

- Japán a következő állomás, ahol több ezer melegvizű szabadforrású fürdőhely létezik az ország földrajzi adottságainak köszönhetően. A japán fürdőkultúra hagyományosan nagyon gazdag és teljesen más illemszabályok vonatkoznak a fürdésre, mint Európában. A számtalan fürdőhely közül is kitűnik a Kyushu szigetén található "pokoli fürdő", ami több természetes és a vastartalomtól vörös vizű medencét tartalmaz. 

Szintén Japánban található a Jigokudani fürdő, melyet az ott fürdőző majmok tettek még híresebbé. A japán makákók nagyon intelligensek, szeretnek fürdőzni, hógolyókat készítenek és dobálnak, ha valakinek van türelme ezen az oldalon várhatja, mikor bukkannak elő egy jó pancsolásra.

- Egy ilyen felsorolásból nyilván Izland kihagyhatatlan, a Kék Lagúna egy hatalmas fürdőkomplexum, ahol szállás, masszázs, étkezés és sok más szállodai szolgáltatás ráépült a gyógyvízre. Maga a termálvíz itt is kb. 40 fokos egész évben, és 2000 méter mélyről tör fel a csoda.

Aki a kevésbé mainstream fürdőzésre vágyik, annak sem kell sokáig keresgélnie Izlandon; ahhoz hogy ebbe a folyóba huppanjunk, egy órát sem kell autózni Reykjavikból.

A teraszos termálfürdőzés alfája és omegája viszont Törökországban található. A világ legszebb helyeit felsoroló árfogó cikkekben számos alkalommal találkozhatunk a Pamukkale névvel. Az emberek próbálkozhatnak menő medencék építésével, luxusszállodák, felhőkarcolók tetején, mind eltörpül a természet alkotása mögött.

Ma már azonban csak korlátozott számú medencében lehet fürdőzni és ott is bizonyos óvintézkedéseket be kell tartani  mert Pamukkale is veszélyben van, egyes kutatók szerint pár évtized múlva akár teljesen ki is apadhat, így ez a hely is UNESCO Világörökség részét képezi.

A magyarországi Hévíz-tófürdőt nem kell bemutatni, a hely szintén szeretne felkerülni a Unesco listájára.

Vincent Callebaut francia-belga építész a fenntartható, zöld és okos épületek megálmodásának a specialistája. Projektjei közül a Taipeiben tervezett Agora Tower toronyház és a Lilypad fantázianévre keresztelt ökopolisz a legjelentősebb és a leghíresebb. Vincent és csapata csak úgy ontja magából az ötleteket, amire szüksége is lesz a Föld lakosságának, mely nemsokára eléri a 8,1 miilliárdot, ráadásul a városlakók száma folyamatosan növekszik. Callebaut építész irodája ún. okostornyokat álmodott meg, melyek lehetséges megoldást nyújtanak egy zöldebb, a föld nyersanyag tartalékait nem felélő, vagyis fenntartható életmódra. A 2050 Paris - Smart City projekt 8 különböző épülettípust sorakoztat fel, mind a 8 újrahasznosít, kíméletes, környezetbarát és annyira innovatív, hogy tényleg nehéz elképzelni, hogy még ebben a században megvalósulhat. Pedig nagy szükség lenne változásra, aki szeret sokkoló számokat nézni, annak ajánlom a worlometers oldalt nézegetni

1. Mountain towers

A mountain towers vagyis hegyi tornyok elnevezés a hegycsúcsokra utal, mellyek az épület fölé magasodva gyűjtik nappal a napenergiát a fűtéshez, a meleg vízhez. A balkonokon elhelyezett fák, növények pedig azt a célt is szolgálják, hogy segítségükkel megtisztítható az elhasznált víz és újrahasznosítható: ez a  phyto-purification rendszer.

2. Antismog tower

A szmog elleni tornyok Párizs régi vasútvonalait reformálnák meg véglegesen, amit a földalatti metróhálózatok már úgyis leköröztek kihasználtságban. A város központját behálózó vasútvonalat bezöldítenék, kertek, terek és bicikliutak kapnának itt helyet. A tornyokban pedig tengelyirányban elhelyezett szélturbinák és a tornyok felületén elhelyezett napelemek együtt gyűjtenék az energiát. A vasúti felül-és aluljárók összefüggő átjárható közösségi tért formálnának.

3. Photosyntesis tower

A Montparnasse torony felépítése után a város vezetősége úgy döntött nem épülhet több ilyen magas torony Párizsban, de 2050-re Callebaut tervei szerint maga a Montparnasse torony fog bezöldülni és hatalmas függőleges zöld kertként tündökölni Párizs közepén. A torony pedig több energiát fog termelni, mint fogyasztani, köszönhetően az ablakokba elhelyezett algáknak, melyek energiatermelő képességéről már mi is írtunk (http://zoldbazar.blog.hu/2013/04/29/alga-futesu_zold_haz_hamburgban)

4 Bamboo nest towers

A bambusz tornyok szintén szélturbinából nyerik a ház ellátásához elegendő energiát, a ház lakói saját balkonon a maguk által termelt és gondozott organikus zöldségeket szedhetik majd Párizs XIII kerületében 2050-ben, míg a házak közti közösségi tér szintén napelemeknek és sok-sok zöld felületnek ad helyet.

5. Honeycomb

A hatszögű méhsejtekre hasonlító elrendezése a háznak arra is utal, hogy ebben az esetben az építészek kis lakásokat terveztek méghozzá Párizs régi tömbházainak a tetejére, megőrizve az eredeti házat, csak függőleges irányban terjeszkedve. A sejtek tetején termikus és fotovillamos napelemek egyaránt dolgozni fognak és annyi energiát gyűjenek össze, ami a környék közúti világosítására is elegendő lesz.

6. Farmscraper towers

A farm-felhőkarcolók újra közel hozzák a városlakókhoz a természetet és segítenek visszatalálni a földművelés öröméhez ultramodern környezetben. Ez a függőleges farmrendszer képes lesz annyi zöldséggel, konyhakerti bio növénnyel ellátni a lakóit, amennyi szükséges, így a felhőkarcoló teljesen önellátó lesz, magának termelve áramot, élelmet, ráadásul oxigénnel látja el a belvárost.

7. Mangrove towers

A mangrove fa erős gyökerekkel kapaszkodik a földbe, hasonló módon fogják a mangrove tornyok befonni a párizsi Gare du Nord (északi pályaudvar környékét). A vasútállomás környékén óriási a forgalom, a gyalogosok lépéseinek energiáit a vágányok mellé lehelyezett piezoelektromos érzékelők fogják összegyűjteni, miközben a tornyok Gratze cellával gyűjtik a napenergiát, az épületek bevonata pedig olyan anyagból lesz, ami csökkenti a levegő szennyezettségét.

8. Bridge towers

Mint vízből kibukkanó polipok úgy fog 2 iker híd emelkedni a Szajna fölé 2050-ben. A híd maga egyben energiatermelő lakótorony is,így egyszerre segít megoldani a lakáshiányt és védi a környezetet, hiszen saját fenntartására víz és szélenergiát fog használni.

A nyolc különböző öko lakótorony ötvözi szinte az összes manapság ismert alternatív és fenntartható energiaforrást, jegyezzük meg magunknak ezt a projektet és figyeljük, mikor kezd valóra válni!

 Forrás: 

az építészoroda oldala

designboom cikk

Ha gondolkozol azon, hogy környezetkímélőbb életmódot folytass 2015-től, vagy ha már el is kezdted, de szeretnél még környezettudatosabban élni, akkor válassz ezekből az újévi fogadalmakból! Amiket persze bármikor el lehet kezdeni nemcsak januárban, a Föld hálás lesz érte!

- Palackozott ásványvizet iszol? Ne tedd! Fölösleges hazacipelni annyi hulladékot, ráadásul az ásványvized árában csak a töredék maga a víz, a palackot vagyis a konkrét szemetet fizeted meg, plusz a raktározást, plusz a szállítmányozást, ami az autóhasználat miatt még extrán környezetszennyező. Inkább igyál csapvizet, vegyél kulacsot, töltsd újra. Ha otthonodban nem szereted a víz izét, akkor válassz vízszűrős kulacsot. Az újrahasznosítható műanyagkulacsok közül pedig válassz olyat, ami BPA-mentes anyagból készült. Reggel beteszed a kulacsot a táskádba, gyerekeknek a sulitáskába és bárhol újratöltheted, pénztárca és környezetkímélő, hidd el!

 - Szabadulj meg a papírtörlőtől! A legtöbb háztartásban tonna számra használjuk a papírtörlőket, kéztörlésre, takarításra, gyerek nyomok letisztítására, döglött bogarak eltávolítására stb. Észre sem vesszük hány méter papírt dobunk a szemétbe. Helyette környezettudatos megoldás a mikroszálas törlőkendő vagy a 100% lebomló bio pamut anyagból készült kendő. Biztos nehéz leszokni a papírtörlők egyszerűségéről, de sokat nyerünk vele:

- védjük a fákat

- csökkentjük a környezetszennyezést

- víz-és energiafogyasztás csökken

- éés pénzt is spórolunk, hiszen a papírtörlő nagyon sokba kerül ellentétben a sokszor kimosható újrahasznosítható törlőkkel

Ne vigyél haza műanyagzacskókat! Vegyél csinos, designos, strapabíró, ezerszer újrahasználható bevásárlótáskát, akár összehajthatót is kaphatsz már nagyon sok üzletbe. Mindig nálad lehet, még a retikülben is elfér, így ha bármikor úgy alakul és be kell vásárolnod, nem gyarapítod a szemét számát. Az igazán felkészültek, a bevásárlótáskájukban magukkal hordanak pár kisebb zacskót, így nem kell a kenyérnek, gyümölcsnek sem külön zacskókat újra és újra haza vinni. Ráadául teljesen fölösleges külön nejlonba csomagolni a különböző gyümölcsöket, hiszen így egy nagy bevásárlás alkalmával akár 5-10 újabb zacskóval szennyezzük a környezetet.! Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a műanyag NEM BOMLIK LE, TÖBB EMBERÖLTŐ TELIK EL, és a te műanyagzacskód még mindig ott fog állni a szeméttelepen! Az üzletekben is gondolkozzunk! Fölösleges 3 db répát az előre becsomagolt műanyagtálcával hazavinni! Sajnos vannak elkerülhetetlen műanyag termékek, egyelőre megoldatlan joghurtot pl. máshogy vásárolni. Épp ezért, ott spóroljunk a nejlonnal, ahol csak lehet!

Végezetül néhány evidens dolog: egyél kevesebb állati eredetű terméket és menjél sokat a szabadba. A hústermékek sajnos ma már olyan szinten nagyipari módon  állítódnak elő, amely nemcsak az állatvédők számára borzalmas, hanem a környezet számára is. Hatalmas mennyiségű víz-és energiapazarlással jár.

A szabadtér pedig jelentsen sok kirándulást, sportolást, főleg a gyerekeinket neveljük így, hogy legyen valaki, aki a jövőben is szereti a Földet és óvja a környezetet

Ebben a pillanatban éppen olyan idő van, amikor el sem tudjuk képzelni, hogy lehet bármilyen kellemes tevékenységet végezni a szabadban. Hogy kizökkentsük magunkat ebből a borús hangulatból, készítettünk egy összeállítást a világ különböző országaiban található természetes hidakról, boltívekről. Ezek a képződmények általában a víz és a szél együttes munkája következtében jöttek létre.

Az egyik legizgalmasabb természetes híd Kínában található, mint annyi más természeti csoda. Tündérhídnak nevezik a Guanxi megye északi részében található képződményt, melyet csupán 4 éve 2010 októberében fedezett fel a világ. A híd a Buliu folyó fölött kb 120 méter magasságban húzódik

Az Egyesült Államokból nyilván több példára is bukkanhatunk, de íme a két legismertebb. Utahban az Arches Nemzeti Park Ördög Kertjének nevezett északi részén található a világ egyik legnagyobb természetes kőhídja a Landscape Arch. 

Szintén Utahban található kb. 70 méter magasságban a Rainbow Bridge.

Szintén Kínában, az eléggé elhagyatott Ujgúr Autonóm Területen található a világ legmagasabbnak tartott 365 méteres természetes boltíve, amit ujgúr nyelven Tushuk Tash-nak neveznek.1947-ben fedezte fel egy brit hegymászó:George Shipton.

Az Egyesül Államokból és Kínából még sok példát hozhatnánk, de nem szeretnénk kihagyni a szépséges Franciaországot. Délen az Ardeche folyó mentén alakult ki a Pont d'Arc nevű mészkő híd. Kevésbé van elrejtve turisták elől, mint a fenti példák, így sokan gyönyörködtek már szépségében.

Az egyik legtöbbet fotózott és legismertebb európai példa Angliában a híres dorseti szikláknál található, ez a Durdle Door, a mészkőkapu, ahol a sziklák puhább részét elsodorta a víz, a keményebb mészkő pedig megmaradt és boltívként magasodik a tenger fölé.

Az angol tengerparti városban, Brightonban, a SILO étterem nem szűkölködik vendégben, pedig csak ősszel nyitott. Az új étterem hírnevében nem kis szerepet játszik az a nagyszerű koncepció, mely szerint az étterem hulladék előállítása nélkül igyekszik működni. Douglas McMaster az étterem megálmodója és chéfje még csak 27 éves, de nagyon elhivatott. Karrierje során nagyon sok híres, felső kategóriás, Michelin csillagos étteremben is dolgozott, ahol sokkolta a kidobott hulladék mennyisége. A világ különböző pontjain tapasztalatokat szerző fiatal séf sokat tanult az ételek tiszteletéről, a fülétől a farkáig koncepcióról, (miszerint az állat teljes egészét fel kell használni a menü kreálásakor) de amiről ő álmodott, az ezeken is túlmutatott.

Koncepciója igen egyszerű: helyi farmerek által termesztett idényzöldségekből főz, a húst helyi tenyésztőktől szerzi be és kiemelkedően fontos számára a szezonalitás. A vele készült interjúban is elmondja, hogy számára a modern élelmiszeripar és fogyasztói társadalom legelképesztőbb jelensége, hogy mindig minden gyümölcs kapható az üzletekben, ami eleve nem lehet normális. Szerinte a természetre kell hallgatni és a természet ciklikusságának megfelelően kell étlapot összeállítani. A SILO étlapja meglehetősen egyszerű; mindössze 6 fogást tartalmaz nap mint nap. A fogások közt mindig van egy vegán, egy vegetáriánus és egy húsos. Mellesleg szerinte a bő étlap nem csak arra garancia, hogy sok lesz a hulladék, de a felszolgált ételek minősége is megsinyli.

Természetesen ahhoz, hogy megközelítsék a "zero waste" vagyis a nulla hulladék elvet, nem elég az ételmaradékot komposztálni, Douglas minden egyébre is odafigyelt. Az étterem bútorai természetközeliek, az evőeszközök, poharak pedig újrahasznosított alapanyagból készültek. Saját komposztáló rendszerük van, a WC lefolyóban lévő víz is újrahasznosított. Minden fogás frissen készül és azonnal felszolgálásra kerül.

A kávé pl. ilyen újrahasznosított befőttes üvegecskébe kerül.

Az étterem már indulásakor nagyon kedvező médiavisszhanggal büszkélkedhet és nagyon sok a pozitív visszajelzés a vendégektől is.

Aki több infóra kíváncsi, itt van Douglas twittere:

https://twitter.com/dougiemcmaste

és az étterem honlapja:

http://silobrighton.com/

Források:

http://www.independent.co.uk

www.guardian.co.uk

Ősszel teljesen természetes, hogy az állatbarátok gondoskodnak a kismadarakról különböző madáretetők elkészítésével és kihelyezésével. Újrahasznosított anyagokból készült madáretetőkről már mi is írtunk tavaly, úgyhogy most egy másik témát mutatunk be. Szegény rovarokra a hideg beköszöntével szintén rá jár a rúd, de sokaknak nem ez a kedvenc állatfaja, sokaknak pedig eszükbe sem jut, hogy rajtuk is lehetne segíteni. Szerencsére nem mindenki irtózik a rovaroktól, így született meg a rovarhotel ötlete. A rovarhotel vagy rovarszálló nagyon egyszerűen kivitelezhető, de kreatív elmék akár olyan építménnyel is előállhatnak, aminek csodájára jár a szomszédság. Általában a hideg és a nedvesség elkerülése végett egy emelvényen álló több szintes és több fakkos építmény a rovarszálló, aminek a fakkjait telepakoljuk mindenféle természetben, kertekben található alapanyagokkal, így minden faj megtalálhatja a számára legkedveltebb búvó-és alvóhelyet. A lényeg, hogy se alulról, se felülről ne ázzon be, minden más az alkotóra van bízva.  

Íme pár példa, én biztos belevágnék, ha lenne kertem, annyira jól néznek ki.

Gazdaságos megoldás a konzervdoboz (pet-palackkal is helyettesíthető)

Sátorformájú rovarlak, a sátorforma miatt biztos nem ázik be.

Nyáron készült rovarszálló, ahol a terméseken, ágakon kívül még virágzó növények is segítenek a rovaroknak a rátalálásban.

Ez már egy szabályos komplexum, madárfészek, darázsfészek, rovarszálló kombó!

Aprólékosan kidolgozott toronyház.

Ennél környezettudatosabb már nem is lehetne, újrahasznosított téglák, építkezési törmelék és zöldtető!!

Rovarszálló luxuskivitelben!

A művészi hajlamú rovarbarát műve.

Forrás: inspirationgreen.com/insect-habitats

www.growveg.com/

www.greenerplaces.co.uk/gallery.php